Egy élet a sport szolgálatában, és a mozgás szeretete ma is töretlen! Dr. Szécsényiné dr. Fekete Irén, a magyar ritmikus gimnasztika meghatározó alakja Kemény „Fecsó” Ferenc Nevelőedzői Életműdíjban részesült. A rangos elismerésre a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szakszövetség elnökségének előterjesztése alapján jelölték. Irénke néni munkássága generációk pályafutására volt hatással, miközben elévülhetetlen érdemeket szerzett a ritmikus gimnasztika hazai alapjainak megteremtésében és fejlődésében.
Az elismerést a Magyar Edzők Napja alkalmából rendezett ünnepi díjátadón, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Dr. Koltai Jenő Sportközpontjában vehette át. A díjat Szántó Dávid sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár, Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társaságának elnöke, valamint dr. Kemény Dénes, a Magyar Edzők Társasága Mesteredzői Kollégiumának elnöke adta át.
Dr. Szécsényiné dr. Fekete Irén életútja messze túlmutat egyetlen sportágon. Munkásságával jelentős szerepet játszott abban, hogy a gimnasztika a magyar sportban a bemelegítés és a mozgáskultúra alapvető részévé vált. Tudományos szintre emelte a gimnasztika oktatását, miközben meghatározó szerepet vállalt az RG hazai fejlődésében is.
Már gyermekkorában elválaszthatatlan volt tőle a mozgás: néptáncolt, atletizált és úszott, majd a Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Diplomájának megszerzése után Szentesen tanított, ahol ritmikus sportgimnasztika-szakosztályt alapított, csapata pedig már az első, 1960-as országos bajnokságon ott volt.
Pályafutásának következő évtizedei a tanításról, az edzői munkáról és a sportág építéséről szóltak. A hetvenes években részt vett a magyar ritmikus sportgimnasztika szövetségének létrehozásában, nemzetközi bizottságokban dolgozott, 1976-tól pedig 32 éven át tanított a Testnevelési Főiskolán. Kezdeményezésére a ritmikus gimnasztika önálló tanszéket kapott, és nevéhez kötődik a főiskolai szintű táncpedagógus-képzés kialakítása is.
Mindeközben könyveket írt, szakmai lapot szerkesztett és edzéseket tartott. Az aerobik magyarországi elterjesztésében is úttörő szerepet vállalt: az Egyesült Államokban megismert mozgásformát itthon is népszerűsítette, hozzájárulva ahhoz, hogy a nyolcvanas években tömegek számára váljon a rendszeres mozgás a mindennapok részévé.
A tanítástól sem tudott és nem is akart elszakadni. Mint elmondta, 1957-ben szerzett diplomát, és egészen 2020-ig aktívan oktatott. Kilencvenévesen újabb könyvet jelentetett meg, ma is figyelemmel követi a sportot, és továbbra is foglalkoztatja a mozgás oktatásának módszertana.
A Kemény „Fecsó” Ferenc Nevelőedzői Életműdíj ezért nem csupán egy újabb elismerés számára, hanem egy szinte teljes egészében a mozgásnak és a tanításnak szentelt életút méltó elismerése.
„91 évesen az már önmagában nagy dolog, ha az ember jól érzi magát. Nagyon sokat dolgoztam, és nagyon szerettem azt, amit csináltam. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy mindez így összejöjjön. A sportág nagyon sokat adott ahhoz, hogy eddig ilyen szinten tudtam élni és dolgozni” – mondta dr. Szécsényiné dr. Fekete Irén.
És hogy mit üzen annak a generációnak, amelynek tagjai még pályafutásuk elején járnak?
„A sokféle elfoglaltság és tanulás mellett a mozgás nagyon sokat jelenthet az ember életében. Ezt mindenki számára, bármely korosztálynak csak javasolni tudom.”
Irénke néni ma is figyelemmel követi a magyar sport eredményeit, szurkol a ritmikus gimnasztika sikereiért, ír és gondolkodik a szakmáról. Ahogy egész életében vallotta: „Amíg mozgás van, addig van élet.”
Fotók: Vörös Nándor
