Lelátói rasszista megnyilvánulásokra adott nemzetközi labdarúgó-bírói gyakorlatokat, tiltott szimbólumokat és szurkolói etikai kódexeket is ismertet a Szubjektív Értékek Alapítvány Csak a foci című kiadványa, amelyet a Polgári Platform Bírói kézikönyvvel a rasszizmus ellen kerekasztal beszélgetésén mutattak be. A beszélgetés során Nagy Miklós, a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testületének tiszteletbeli elnöke, Pető Péter újságíró, volt játékvezető és sportújságíró, valamint Lőrincz Marcell, a Szubjektív Értékek Alapítvány kuratóriumi elnöke Somogyi Zoltánnal a Polgári Platform alelnökével, a beszélgetés moderátorával arra keresték a választ, milyen eszközökkel szüntethetők be a hazai futballpályákon a rasszista megnyilvánulások.
A kiadvány kapcsán Lőrincz Marcell elmondta, jelenleg 200 példányban, elsősorban a bírók és a szakemberek számára érhető el a Csak a foci. Céljuk, hogy lavinaszerű hatást indítsanak el: ne csak párbeszédet kezdjenek a szakma körében, de konkrét döntésekhez is vezessen a kiadvány. Reményeik szerint a kézikönyv hamarosan nagyobb terjedelemben és példányszámban is megjelenhet, így eljuthat a szurkolókhoz is, mivel, mint fogalmazott: „A Csak a foci egyaránt szól a szurkolókhoz és a bírókhoz. A lelátókon sokak számára elmosódnak a határok a még megengedett, és a már tiltott között. Szeretnénk ezt a vonalat erősen megrajzolni, hogy minél kevesebben vegyenek részt rasszista megnyilvánulásokban. A bírók esetében pedig tudjuk, hogy nehéz megtenni az első lépést, felfüggeszteni, vagy akár lefújni egy mérkőzést gyűlöletkeltő megnyilvánulások miatt. A kézikönyv segítséget jelenthet az első, precedensértékű döntés meghozásában.”
Nagy Miklós kiemelte, jelenleg a különböző játékvezetői továbbképzéseken elsősorban a játékkal kapcsolatos szabályokról van szó, de kezdeményezni fogja, hogy a bírói képzés részét képezze a szurkolói rasszizmusra adható ítéletek oktatása is.
Pető Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, nem hárítható a bírókra egy mérkőzés felfüggesztésének, lefújásának a terhe. Mint fogalmazott, a bíró elsősorban a pályán lévő eseményeket követi, arra fókuszál, a lelátói bekiabálásokat nem, vagy csak nehezen követheti. A mérkőzéseken viszont jelen vannak az MLSZ ellenőrei is, „egy mérkőzés ilyen okok miatti felfüggesztése, lefújása olyan súlyú döntés, amit a bajnokságot kiíró és igazgató szervezet munkatársának kell meghoznia” ‒ tette hozzá.
Somogyi Zoltán kiemelte, a hazai bajnoki meccseken a játékvezető, az oldalbíró, az MLSZ ellenőr, de sajnos még a TV néző is hallja, ahogy 90 percen keresztül kisebbségeket szitokszóként használva egymást sértegeti a két tábor. Miközben a mérkőzést szervező klubok álságos módon a hangosbemondón keresztül arra való hivatkozással próbálják beszüntetni a gyűlöletkeltő rigmusok kántálását, hogy megbüntetik a csapatot. „Az MLSZ jelenlegi célja, hogy a pénzbüntetéseken keresztül vegye rá a klubokat a rasszista szurkolók kiszűrésére, a gyűlöletkeltő események beszüntetésére” ‒ mutatott rá Pető Péter.
Mindig lesznek majd, akik kijátsszák a beléptetési, és egyéb rendszereket.‒ emelte ki Lőrincz Marcell. Mint fogalmazott, a legerősebb visszatartó erő a kultúra, a kulturált szurkolás iránti igény. „De ki képes az ehhez szükséges igényt kialakítani?” ‒ kérdezett rá Somogyi Zoltán. „Az, hogy a szurkolók által egyébként is többnyire gyűlölt bíró rasszista megnyilvánulásért felfüggeszti, vagy lefújja a meccset, inkább egyfajta »kényszerkultúrát« eredményez. Azaz ezek a szurkolók legfeljebb majd halkan morognak rasszista szitkokat a pálya szélén, hogy a bíró ne hallja. Igazi szemléletváltásra a játékosok képesek. Ha ők egy-egy gyűlöletkeltő megnyilvánulás után levonulnak a pályáról, jelezve, hogy ebben nem partnerek, erőteljes hatást érhetnek el. Erre Olaszországban volt is példa” – mondta Pető Péter.
A beszélgetés végén Lőrincz Marcell hozzátette: „Nehéz megtippelni, hány tehetséget veszít el Magyarország azért, mert sok roma kisfiú nem megy el a rasszista légkör miatt focizni. Tudható, hogy a magyarországi romák egy része nehéz sorban él, számukra kitörési pont lehet a labdarúgás; ahogy számos más országban is eddzenek azért megfeszített erővel nehézsorsú fiatalok, hogy a sport segítségével jobb életet élhessenek. Pisont István, az egyik legnagyobb roma származású labdarúgónk is sokszor mesélte, mennyire fájó volt számára a lelátói cigányozást hallgatni.”
A Polgári Platform 2013 őszén indította „Szurkoljunk a rasszizmus ellen!” kampányát annak érdekében, hogy a pályákról – a drukkerekkel közösen – kiűzze a rasszizmust, a lelátókat pedig ismét a csapatukat buzdító szurkolók tölthessék meg. A szervezet a tavalyi bajnokság alatt számos antirasszista demonstrációt, szakmai kerekasztal-beszélgetést tartott, valamint elindította figyelemfelhívó kezdőrúgó kampányát, amelyben a hazai sport és közélet olyan kiválóságai vállaltak szerepet, mint Gesztesi Károly színművész, Pisont István, Hajdú Attila és Rudolf Gergely egykori és jelenlegi klasszis labdarúgók. A Polgári Platform kampányát több hazai klub támogatja, köztük a Budapest Honvéd, a Ferencváros, a Győri ETO, az MTK Budapest és a Vasas FC. További információ: https://www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen
